A hatóság a Hargita és Kovászna megyei Román Civil Szervezetek Fórumának feljelentése nyomán vizsgálta az ügyet.
A CNCD diszkriminációnak minősítette a nyelvismereti feltételt, és mind a polgármestert, mind a versenyvizsga kiírását jóváhagyó Közalkalmazottak Országos Ügynökségét 600-600 lejes bírsággal sújtotta.
Asztalos Csaba, a CNCD elnöke az MTI-nek elmondta, Romániában a jogszabályok garantálják az anyanyelvhasználat jogát a kisebbségek számára azokon a településeken, ahol az adott kisebbség teszi ki a lakosság legalább egy ötödét. Az viszont a munkaköri leírás függvénye, hogy diszkriminációnak minősül-e egy a romántól eltérő nyelv megkövetelése egy álláshirdetésben, ugyanis ez csak abban az esetben indokolt, ha az illető alkalmazottnak munkaköri feladata az adott nyelven való kommunikáció.
A közintézményi anyanyelvhasználatra vonatkozó román jogszabály úgy rendelkezik, hogy azokban a területi közigazgatási egységekben, ahol a valamely nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok létszáma meghaladja az összlakosság 20 százalékát a közönségkapcsolati részlegeken olyan személyeket is alkalmazni kell, akik ismerik az illető kisebbség anyanyelvét.
Asztalos Csaba rámutatott: volt olyan ügyük, amelyben indokoltnak minősítettek egy magyar nyelvtudást követelő kitételt az egyik erdélyi polgármesteri hivatal álláshirdetésében, de a döntéssel elégedetlen panaszos fellebbezett a közigazgatási bíróságon, amely neki adott igazat, és mind a polgármestert, mind a diszkriminációellenes tanács vezetőjét kártérítésre kötelezte.
"Eljött az idő, amikor ki kell jelentenünk: a magyar nyelv ismerete nem diszkriminatív, hanem kötelező feltétel Csíkszeredában a prefektustól a román televíziók és rádiók tudósítóin keresztül mindazokig, akik a székelyek adóiból élnek. Nekik ismerniük kell anyanyelvünket", idézi a Mediafax hírügynökség Ráduly Róbertet.